Az Európai Ügyészségről szóló rendelet és a PIF-irányelv
Az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló, 2017. október 12-i (EU) 2017/1939 tanácsi rendelet (a továbbiakban: Európai Ügyészségről szóló rendelet) határozza meg az Európai Ügyészség működésének alapját.
Az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: PIF-irányelv) határozza meg, hogy mely bűncselekmények tekinthetők uniós költségvetést érintő bűncselekményeknek.
Ez az Európai Ügyészség tárgyi hatáskörét érinti, amelyet az Európai Ügyészségről szóló rendelet 22. cikke határoz meg. (Az Európai Ügyészségről szóló rendelet számos, uniós jogból eredő olyan bűncselekményre hivatkozik, amelyeket a PIF-irányelv tartalmaz.)
Valamennyi részt vevő tagállamot egyformán köti a PIF-irányelv. Az irányelvek a tagállamokra bízzák, hogy az általuk használt formákat és módszereket milyen módon ültetik át a nemzeti jogukba. Az Európai Ügyészség esetében ez azt jelenti, hogy nincs közös uniós büntető törvénykönyv. A PIF-irányelv azonban az Európai Ügyészség által nyomozás és büntetőeljárás alá vonható bűncselekmények tekintetében harmonizált hatáskört biztosít az Európai Ügyészségben részt vevő tagállamokban.
A nyomozási és vádeljárási tevékenysége során az Európai Ügyészség a nemzeti bűncselekményekre támaszkodik, mivel azok megtalálhatók az adott ügyben az Európai Ügyészség nevében a nyomozások és vádhatósági eljárások lefolytatására kijelölt delegált európai ügyész tagállamának büntetőjogában. Az Európai Ügyészségről szóló rendelet 117. cikke szerinti értesítéseik részeként a tagállamok rendelkezésre bocsátják a vonatkozó nemzeti bűncselekményeiket tartalmazó jegyzéket.
Az Európai Ügyészségben részt vevő uniós tagállamok
Az Európai Ügyészségben jelenleg 22 uniós tagállam vesz részt. A megerősített együttműködés fogalma (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 326–334. cikke) lehetővé teszi, hogy néhány tagállam közös cél elérésében, nevezetesen az Európai Ügyészség létrehozásában állapodhasson meg (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 86. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése) abban az esetben is, ha más tagállamok úgy döntenek, hogy nem vesznek abban részt.
Az Európai Ügyészség létrehozására irányuló tárgyalások során 20 tagállam erősítette meg, hogy létre kívánja hozni az Európai Ügyészséget, és ezáltal az Európai Ügyészségről szóló rendelet 2017-ben történő elfogadásával részt vevő tagállamokká váltak.
Dánia kivételével a többi tagállam számára is fennáll annak lehetősége, hogy a későbbiekben csatlakozzanak az Európai Ügyészségre vonatkozó megerősített együttműködéshez. E tagállamok csatlakozását meg kell erősítenie az Európai Bizottságnak.
Mindezidáig erre két további tagállam esetében került sor:
- Hollandiának az Európai Ügyészségben való részvétele megerősítéséről szóló, 2018. augusztus 1-jei bizottsági határozat;
- Máltának az Európai Ügyészségben való részvétele megerősítéséről szóló, 2018. augusztus 7-i bizottsági határozat.
Az Európai Ügyészség Ügyészi Kollégiuma által elfogadott jogi eszközök
Az Európai Ügyészségről szóló rendelet további olyan jogi eszközökről rendelkezik, amelyek pontosítják és irányítják az Európai Ügyészség belső döntéshozatalát. A legfontosabb ilyen jogi eszközök a következők:
- Az Európai Ügyészség időközben módosított belső eljárási szabályzata;
- Az állandó tanácsokról szóló, időközben módosított határozat;
- Az állandó tanácsok feladatairól és eljárásairól szóló, időközben módosított határozat;
- Különböző iránymutatások, például a nyomozásról, a saját hatáskörbe vonás politikájáról és az ügyek átadásáról szóló operatív iránymutatás, az egyszerűsített eljárásokról és az állandó tanácsok hatáskörének átruházásáról szóló iránymutatás és az Ügyészi Kollégiumnak az Európai Ügyészségről szóló rendelet 31. cikkének alkalmazásáról szóló iránymutatása.
Együttműködés az Európai Ügyészség más partnereivel
A nyomozási és vádhatósági tevékenységét illetőn az Európai Ügyészség számos Európai Unión belüli (részt vevő és részt nem vevő tagállamok hatóságai, uniós intézmények, szervek és hivatalok) és kívüli (harmadik államok hatóságai, nemzetközi szervezetek) partnerrel működik együtt.
Az Európai Ügyészségről szóló rendelet 117. cikke szerinti értesítéseikben a részt vevő tagállamok kijelölték az Európai Ügyészséggel kapcsolatot tartó hatóságaikat.
Ezen együttműködés előmozdítása érdekében az Európai Ügyészség több munkamegállapodást kötött mind a részt vevő, mind pedig a részt nem vevő tagállamok hatóságaival, valamint az uniós szintű partnerekkel, például az Európai Csalás Elleni Hivatallal (OLAF), az Eurojusttal, az Europollal, az Európai Számvevőszékkel és az Európai Beruházási Bank Csoporttal.
Ezenfelül a legfontosabb partnerek esetében módosították az alap-jogiaktusokat annak érdekében, hogy rendezzék az Európai Ügyészséggel való kapcsolatukat: a Eurojust-rendeletet, az OLAF-rendeletet és az Europol-rendeletet.
Adatvédelem és a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés
Az Európai Ügyészségnél biztosított adatvédelemmel kapcsolatos jogi keret
Az Európai Ügyészség a dokumentumairól nyilvános dokumentumtárat tart fenn, amely az Európai Ügyészség fentiekben említett és egyéb jogi dokumentumainak keresésére használható.