Skip to main content
The independent public prosecution office of the EU
Report a crime

Háttér

Az Európai Ügyészség (EPPO) létrehozása csaknem 25 éve kezdődött el. Néhány kulcsfontosságú időpont:

1995

Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelmét szolgáló európai jogi intézmény gondolata az európai büntetőjogi egyesületek elnökeinek 1995-ben az Urbinói Egyetemen (Olaszország) tartott találkozóján vetődött fel. A Mireille Delmas-Marty professor emeritus által vezetett szakértői csoportot azzal bízták meg, hogy az egységes európai jogi térség keretében dolgozza ki az EU pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelmére vonatkozó irányadó elveket.

1997

A szakértői csoport jelentést készített „Corpus Juris: büntetőjogi rendelkezések bevezetése az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében” címmel. A Corpus Juris fenntartja a büntetőjog és a büntetőeljárás hagyományos felosztását. Míg az első 17 cikk a büntető anyagi jogi kérdésekkel foglalkozik, a 18–35. cikkek a büntetőeljárás elveit és szabályait tartalmazzák, beleértve az Európai Ügyészség létrehozására irányuló javaslatot is. A Corpus Juris az uniós tagállamok teljes területén alkalmazandó. A Corpus Juris azonban szubszidiaritási záradékot is tartalmaz, amely a nemzeti jogot alkalmazandóvá teszi abban az esetben, ha a Corpus-ban joghézag van. A Corpus Juris a tárgyalás előtti eljárásra összpontosít, és a tárgyalást a nemzeti igazságszolgáltatásra bízza azzal, hogy az európai ügyész jelen van a tárgyalási szakaszban annak érdekében, hogy a nemzeti rendszerek közötti különbségek ellenére biztosítsa az eljárások folytonosságát és az eljárás alá vont személyek egyenlő bánásmódját.

2000–2003

A későbbiekben két fontos tanulmány született:

2000: A Corpus Juris 2000 (‘firenzei javaslat’) az 1997-es projekt nyomán született tanulmány, amely a Corpus Juris tagállami jogszabályokkal kapcsolatos alkalmazhatóságának vizsgálatára irányul. Ez a javított változat megtartja az eredeti, 35 cikkből álló szerkezetet.

2003: A „Penal and Administrative Sanctions, Settlement, Whistleblowing and Corpus Juris in the Candidate Countries” (Büntetőjogi és közigazgatási szankciók, jogvitarendezés, közérdekű bejelentés és a Corpus Juris a tagjelölt országokban) című tanulmányt az Európai Jogi Akadémia koordinálja, a tudományos koordinátor pedig Christine Van den Wyngaert professzor. E tanulmány a Corpus Juris közép- és kelet-európai tagjelölt országok jogrendszerébe való esetleges beillesztését vizsgálja.

2001–2007

2001 decemberében az Európai Bizottság közzéteszi a Közösségek pénzügyi érdekeinek büntetőjogi védelméről és az Európai Ügyészség létrehozásáról szóló zöld könyvet. Ez fontos lépés az Európai Ügyészség létrehozása felé. A zöld könyv gyakorlati megoldásokat keres az Európai Ügyészség ambiciózus és innovatív projektjének végrehajtására. A Bizottság megállapítja, hogy a Corpus Juris szerzői az anyagi büntetőjog magas szintű harmonizációját javasolták, azonban úgy véli, hogy e harmonizációnak arányban kell állnia a Közösség pénzügyi érdekei büntetőjogi védelmének konkrét célkitűzésével. A vita az ahhoz szükséges mimiumkövetelményre korlátozódik, hogy az Európai Ügyészség hatékonyan tudjon működni.

A Corpus Juris és különösen az Európai Ügyészség azt követő kialakítása éveken keresztül terítéken van, és gyakran képezi viták tárgyát az Európai Parlamentben és a tagállamok nemzeti parlamentjeiben, kormánytisztviselők és a tudományos szakemberek között. A Corpus Jurist nagy érdeklődés övezi a latin-amerikai és kínai tudományos szakemberek körében is, és mintaként szolgál a közép- és kelet-európai országokban a büntető törvénykönyvek Európai Unióhoz való csatlakozásukat megelőző felülvizsgálatához.

2007–2013

Az Európai Ügyészség létrehozásához a régóta keresett jogalapot a Lisszaboni Szerződés biztosítja. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a Lisszaboni Szerződéssel bevezetett) 86. cikke szerint a Tanács – az Európai Parlament egyetértését követően egyhangú határozattal – „az Eurojustból” létrehozhatja az Európai Ügyészséget. E cikk továbbá lehetővé teszi, hogy legalább kilenc tagállamból álló csoport kezdeményezze a Tanács határozatának meghozatalát, és megerősített együttműködés útján hozza létre az Európai Ügyészséget.

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követő években a Bizottság előkészítő munkát végez, beleértve szakértői munkaértekezleteket, érdekelt felekkel folytatott konzultációkat és megbízások adását további tudományos tanulmányok elkészítésére.

2013

2013 júliusában a Bizottság bemutatja rendeletjavaslatát. E rendeletjavaslat célja az Európai Ügyészség létrehozása, valamint hatásköreinek és eljárásainak meghatározása volt. Az Európai Ügyészséget független európai uniós szervnek minősíti, amely hatáskörrel rendelkezik a bűnügyi nyomozások irányítására, koordinálására és felügyeletére, valamint a gyanúsítottaknak a nemzeti bíróságokon történő büntetőeljárás alá vonására a közös ügyészségi politikával összhangban Az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények meghatározását illetően az Európai Ügyészségre vonatkozó javaslat a PIF-irányelvjavaslat megoldásaira hivatkozik.

2017

2017 októberében a Tanács elfogadja az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről szóló rendeletet. E rendelet, amelyet 2017. október 31-én tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában, meghatározza az Európai Ügyészség hatáskörét. .

Ezen időpont a következő részlet (120. cikk) miatt fontos: Az Európai Ügyészség az e rendelettel ráruházott nyomozási és vádhatósági feladatokat a Bizottság határozatában megállapítandó időponttól kezdve látja el, mely határozatra az Európai Főügyész az Európai Ügyészség létrehozását követően haladéktalanul javaslatot tesz. A Bizottság határozatát az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. A Bizottság által megállapítandó időpont nem lehet az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított három évnél korábbi időpont.

Ez azt jelenti, hogy az Európai Ügyészség legkorábban 2020. november 20-én kezdheti meg működését. Az időpontot az Európai Főügyész javaslata alapján az Európai Bizottság határozza meg.

2019 –

2019: Az első európai főügyészt, Laura Kövesit a Tanács 2019. október 14-én nevezte ki. Kinevezését néhány nappal később az Európai Parlament megerősítette.

2020: A Tanács 2020. július 27-én 22 európai ügyészt nevez ki, minden részt vevő uniós tagállamból egyet-egyet. Az európai ügyészek és az európai főügyész 2020. szeptember 28-án ünnepélyes esküt tesznek az Európai Unió Bírósága előtt.

2021: Az Európai Ügyészség 2021. június 1-jén kezdi meg működését, miután az Európai Bizottság 2021. május 26-án hivatalosan megerősíti a kezdési időpontot.

2022: Az Európai Ügyészség közzéteszi első éves jelentését.

Lábjegyzetek

A szöveg a következő tanulmányok feldolgozásával készült: